MOOC, avagy hogyan legyünk neves egyetemek hallgatói pár kattintással #jobbminttegnap

Napjaink információs dömpingjének nagy százaléka az interneten keresztül ér el minket, ami miatt egyszerre érezhetjük magunkat elveszettnek és túlinformáltnak. Azonban kialakulóban van egy olyan szeglete az online világnak, ami segítségével otthonunkból érhetjük el a világ neves egyetemeinek tananyagait, ingyen. Így anélkül, hogy elköteleződnénk és felvételiznénk egy világhírű egyetemre adott a lehetőség, hogy az MIT, Harvard, Princeton, Duke és sok más neves intézmény kurzusait online elvégezhessük.

Nagyjából 2012 környékén vált ismertté világszinten a MOOC (Massive Open Online Course) koncepciója, melynek lényege, hogy bárki számára elérhető, online tanulási lehetőséget nyújt, az íróasztalunk mögül. Míg kezdetben ezek a kurzusok kizárólag angol nyelvűek voltak, jelenleg már német, francia, spanyol és kínai nyelvű kurzusokat is hallgathatunk. Sőt nem olyan régen, 2014 szeptemberében az Óbudai Egyetem is elindította online tanulási platformját.  Nagy meglepődöttségemre azonban a környezetemben túl kevesen ismerik a tanulásnak ezt a formáját, így ez is motivált a MOOC megismertetésére a kedves olvasóközönséggel.mooc

Ezeket az online tananyagokat különböző webes platformokon keresztül érhetjük el, melyeket az egyetemi tanrendhez hasonlóan, több héten keresztül, heti rendszerességgel tesznek elérhetővé, videók és jegyzetek formájában. Egy egyszerű regisztráció után, az egyre szélesebb kínálatból kiválaszthatjuk a nekünk tetsző kurzust és úgymond „felvehetjük a tárgyat” vagy akár többet is. A kurzus során bizonyos meghatározott időpontokban házi feladatokat és teszteket kell kitölteni, melyek célja a megszerzett tudás ellenőrzése. Ahogy minden egyetemen, itt is vizsgával zárul egy tárgy elvégzése, amelynek általában 50-60-70%-os teljesítése esetén kapunk egy diplomát (Certificate of Accomplishment), ami a kurzus elvégzését igazolja. Fontos megjegyezni, hogy bármikor leiratkozhatunk a kurzusról, semmilyen kötelezettséget nem vállalunk regisztrációkor, így ha épp nem tetszik az előadó, vagy a tananyag nem olyan, amire számítottunk, fogjuk magunkat és töröljük a kurzust.

Több típusú MOOC (ejtsd: muk) áll rendelkezésünkre:

  1. self-paced: a feliratkozó saját tanulási sebessége szerint végezheti el, nincsenek határidők, az egész anyag már fent van online. Vagyis épp akkor kezded el, amikor neked időd van rá és akkor csinálod meg a teszteket és vizsgát, amikor úgy érzed felkészültél. Ez a leglazább formája az MOOC-nak.
  2. fixed start: a kurzus kezdete időben kötött, (pl. szeptember 26. CET 12:00) az első lecke ekkor kerül fel a weboldalra, majd ezután minden héten frissítik a tananyagot. Az ellenőrző teszteket és feladatokat adott határidőre kell teljesíteni, csak így kaphatunk végül elismervényt. De ha nem fontos számunkra, akkor maradhatunk tényleges hallgatókként is, senki nem fog fenyegetni.

Általában az új kurzusokat félévente indítják (februárban/szeptemberben), de a regisztrációkor megadott mail címre mindig küldenek tájékoztatót az induló vagy éppen felvett kurzusokról. A legjobb az egészben, hogy a világ minden tájáról vannak jelentkezők és hogy az interaktív kezelőfelületeken keresztül fórumokban tehetjük fel a kérdéseinket vagy éppen válaszolhatunk másoknak, miközben a közösségi média is szerves részét képezi a tanár-diák kommunikációnak.

A legismertebb online tanulási platformok a következők:

Nekem ezekkel van nagyon jó tapasztalatom. Nagyon széles a kínálat és minőségi tananyagokkal bővíthetjük tudásunkat. Persze még rengeteg más hasonló platform létezik, melyek a felsoroltak mintájára jöttek létre, mint pl. a magyar https://kmooc.uni-obuda.hu/ .

Feltevődik a kérdés, hogy oké, én elvégzem ezt a kurzust, de mire megyek vele? Először is tisztázzuk: ha csak azért iratkozunk be egy online kurzusra, mert hangzatos a neve és kevésbé érdekel minket, akkor inkább ne tegyük. A MOOC lényege, hogy önszántunkból, saját érdeklődésünk és tudásvágyunk kielégítésének céljából a szabadidőnket szívesen töltjük azzal, hogy új dolgokat tanuljunk és értsünk meg. Az már csak hab a tortán, hogy eldönthetjük, akarunk hiteles igazolást ennek elvégzéséről (ami már pénzbe kerül) vagy beérjük egy egyszerű PDF fájllal a nevünkkel, a kurzus címével, egyetem logójával és a tudással karöltve a tudattal, hogy fejlesztettük önmagunkat, mert az elsődlegesen csak a saját érdekünk. Megjegyezném, hogy a fizetéses opció egyetlen előnye, hogy ellenőrzik a személyiséged hitelességét és van, ahol jó szemmel nézik a CV-ben, illetve bizonyos egyetemek kreditként is elismerik. De ez nálunk Kelet-Európában még nem bevett szokás.

Érdekességként pedig pár kurzus:

A választék óriási, szinte biztos, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. Ne feledjük: a tudás óriási hatalom, amit alul-értékelünk! Meg akarsz tanulni programozni/kódolni de nem ilyen profilú egyetemre jársz? Érdekel a design, a történelem és az építészet, de ezt így együtt sehol se tanítják? Már nem kell olyan egyetemre járnod, ahol tanulhatsz ezekről. Csak idő kell, tudásvágy, kitartás és a megfelelő MOOC.

Ha szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni,

kövess facebookon is! Katt a logóra lent:

zsakbolmacska2_feheralap_profil

Advertisements

7 thoughts on “MOOC, avagy hogyan legyünk neves egyetemek hallgatói pár kattintással #jobbminttegnap

Szólj hozzá! Szerinted ?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s