Elköltöztem, ismét #azénsztorim

Elköltöztem. Egy és fél év után ismét elköltöztem, helyet változtattam. Talán sokaknak fura lehet, és felteszik magukban a kérdést, hogy mi a fenének nem tud ez a lány egy helyen ülni és megmaradni a fenekén? Talán mert véremben van a változás és a változtatás iránti állandó vágy. Tudom, ez kétélű fegyver, hisz akkor hogyan vagyok képes hosszútávon tervezni akármit is? Egyszerűen. 

A hosszú távú céljaim nem helyfüggőek, viszem őket magammal. Az életem főszereplője én vagyok, akármennyire is egocentrikusnak tűnök most. Igen, megtehetem. Megtehetem, mert van hozzá bátorságom. Megtehetem, mert én nem függök senkitől. Megtehetem, mert támogatnak a döntéseimben. Megtehetem, mert nincsenek tonnás kövek a zsebemben. Megtehetem, mert akarom. Megtehetem, mert van rá lehetőségem. Megtehetem, mert miért ne?

Most kezdek megbizonyosodni afelől, hogy mennyire fontos, hogy az ember kikkel van körülvéve, vagy kinek a környezetében tengeti a napjait. Óriási hatással vannak egymásra az emberek, és ez csak bizonyos idő után tűnik fel. A környezetünk folyamatosan formálja és befolyásolja az elménket, az elképzeléseinket, a vágyainkat, az érzéseinket. És leginkább akkor kerülünk ennek tudatába, amikor belecsöppenünk egy másik környezetbe. Eddig nem látott és ismeretlen lehetőségek találnak meg, megkérdőjelezzük eddigi vágyaink és céljaink életképességét. Folyamatosan változik minden, hiába gondoljuk azt, hogy a végsőkig kitartunk az elhatározásaink és elképzeléseink mellett. Mert néha csak egy ember, egy könyv, egy előadás, egy este kell ahhoz, hogy valami átkattanjon az agyunkban. És akkor amit eddig nem értettünk, mind magyarázatra talál.

Ezért nem aggódom azon, hogy mi hogyan, miképp fog megtörténni az életemben. Nem aggódom előre olyan dolgok miatt, amik félév múlva esedékesek, vagy egyáltalán nem tudom mikor. Nem aggódom olyan dolgok miatt, amikre nem lehetek hatással és tőlem teljesen függetlenül működnek, alakulnak. Nem aggódom azért, mert talán rosszul döntöttem, mert mindig van esély a változtatásra. Nem aggódom, mert tudom, hogy én meg teszek minden tőlem telhetőt, és ha a képességeim megfelelőek, akkor a szükséges lehetőségek és emberek is megtalálnak.

Ahogy környezetünk, úgy céljaink megvalósításának módja is állandó változáson megy keresztül, a mérföldkövek ugródeszkákká válnak, egy-egy lehetőség teljesen új útra terel, ami eddig számunkra ismeretlen volt. Ez az élet, én pedig így szeretem.

Elköltöztem. Míg a környezetemet képező tárgyak ugyanazok, az emberek másak. És végre úgy érzem kicsit megtaláltam a helyem. Elköltöztem, a szomszéd szobába.


További bejegyzésekről értesülhetsz a facebook-on is: KATT

Advertisements

Szólj hozzá! Szerinted ?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s